Prizma – Fénysugarak felosztására vagy szétszórására szolgál.
Termékleírás
A prizma átlátszó anyagokból (például üvegből, kristályból stb.) készült poliéder. Széles körben használják optikai eszközökben. A prizmák tulajdonságaik és felhasználásuk szerint többféle típusra oszthatók. Például a spektroszkópiai műszerekben az összetett fényt spektrumokra bontó "diszperziós prizmát" gyakrabban használják egyenlő oldalú prizmaként; az olyan műszerekben, mint a periszkópok és binokuláris teleszkópok, a fény irányának megváltoztatását a képi helyzet beállításához "teljes prizmának" nevezik. A "visszaverő prizmák" általában derékszögű prizmákat használnak.
A prizma oldala: azt a síkot, amelyen a fény belép és kilép, oldalnak nevezzük.
A prizma főmetszete: az oldalra merőleges síkot főmetszetnek nevezzük. A főmetszet alakja szerint háromszög prizmákra, derékszögű prizmákra és ötszögű prizmákra osztható. A prizma fő szakasza egy háromszög. A prizmának két törőfelülete van, a közöttük lévő szöget csúcsnak nevezzük, a csúcstal szemközti síkot pedig az alja.
A fénytörés törvénye szerint a sugár áthalad a prizmán, és kétszer eltérül az alsó felület felé. A kimenő sugár és a beeső sugár közötti q szöget elhajlási szögnek nevezzük. Méretét a prizmaközeg n törésmutatója és az i beesési szög határozza meg. Amikor az i rögzített, a különböző hullámhosszú fények eltérő elhajlási szöggel rendelkeznek. Látható fényben az eltérítési szög a legnagyobb az ibolya fénynél, a legkisebb pedig a vörös fénynél.
