Optikai lencsék – konvex és konkáv lencsék
Termékleírás
Optikai vékonylencse – Olyan lencse, amelynek középső részének vastagsága nagyobb a két oldalának görbületi sugaraihoz képest. A kezdeti időkben a fényképezőgépeket csak domború lencsével szerelték fel, ezért „egyetlen lencsének” nevezték. A tudomány és a technológia fejlődésével a modern objektívek több domború és homorú lencsével rendelkeznek, amelyek különböző formájúak és funkciókkal rendelkeznek, így egy gyűjtőlencsét alkotnak, amelyet „összetett lencsének” neveznek. Az összetett lencsében a homorú lencse a különféle aberrációk korrigálásában játszik szerepet.
Jellemzők
Az optikai üveg nagy átlátszósággal, tisztasággal, színtelennel, egyenletes textúrával és jó törésmutatóval rendelkezik, így ez a lencsegyártás fő nyersanyaga. Az eltérő kémiai összetétel és törésmutató miatt az optikai üveg a következő tulajdonságokkal rendelkezik:
● A kovaüveghez ólom-oxidot adnak a törésmutató növelése érdekében.
● Koronaüveg – nátrium-oxid és kalcium-oxid hozzáadásával készül az üvegösszetételhez a törésmutató csökkentése érdekében.
● Lantán koronaüveg - a felfedezett fajta, kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, magas törésmutatóval és alacsony diszperziós sebességgel, ami feltételeket teremt nagy kaliberű, fejlett lencsék létrehozásához.
Alapelvek
Üveg vagy műanyag alkatrész, amelyet a lámpatestben használnak a fény irányának megváltoztatására vagy a fényeloszlás szabályozására.
A lencsék a mikroszkóp optikai rendszerének legalapvetőbb optikai alkotóelemei. Az olyan alkatrészek, mint az objektívlencsék, a szemlencsék és a kondenzorok, egy vagy több lencséből állnak. Alakjuk szerint két kategóriába sorolhatók: domború lencsék (pozitív lencsék) és konkáv lencsék (negatív lencsék).
Amikor egy, a fő optikai tengellyel párhuzamos fénysugár áthalad egy domború lencsén, és egy pontban metszi azt, ezt a pontot „fókusznak”, a fókuszon áthaladó és az optikai tengelyre merőleges síkot pedig „fókuszsíknak” nevezzük. Két fókuszpont van, a tárgytérben lévő fókuszpontot „tárgyfókuszpontnak”, az ott lévő fókuszsíkot pedig „tárgyfókuszsíknak” nevezzük; fordítva, a képtérben lévő fókuszpontot „képfókuszpontnak” nevezzük. A fókuszsíkot „képnégyzet fókuszsíknak” nevezzük.
